SZEMÉLYES° 30 napos kihívás - II.rész

Halihó lányok!

Meghoztuk a második adag kérdés-választ, reméljük végigolvassátok ezt is.

11. Válogass össze 10 olyan dalt, ami felráz, és állítsd az iPodod shuffle módra.
Mesy: Nincs iPodom. De persze hallgatok zenét(ki nem?) Egyébként szerintem iszonyú nehéz csak tíz számot összeírni.
A lista a következő:
Detti:
Nekem sincs iPodom, de én még zenét se hallgatok mostanában. Tényleg maximum csak a rádió, de azt is ritkán. Szóval nekem nem igazán van most ilyen listám..

12. Vezesd végig a nap minden mozzanatát.
Mesy: Ezt a pontot kihagynám.

Detti: Igazából semmi extra nem történt ma velem. Felkeltem reggel ittam egy kávét és közben néztem a reggeli meséket (igen 6kor keltem hiába nem volt dolgom, mese az kell). Bevettem a reggeli agyserkentő vitaminomat, utána olyan 8-9 körül nekiültem tanulni. Éhesen 10kor kipattantam a székből és készítettem egy kis reggelit magamnak, majd miután azt befaltam (egy jó kis titkok könyvtára rész nézése közben...:3) mentem és tanultam tovább. A tanulást félbe-félbe hagytam, mert éppen kiöblítettem pár ruhámat és kb csak annyi időre álltam le, hogy kivegyem az öblítős vízből az adag ruhát. Azon kívül fél 3 körül megírtam ezt a posztot (ez volt a pihi), és végül egy kis nasi társaságában vissza ülök tanulni. Majd olyan 5 körül abba hagyom, amikor barátom haza ér, gyorsan készítek egy kis rizst a sülthús mellé. Beszélgetünk, eszegetünk. Utána még nagy valószínüséggel olyan 7-8 körül újra neki ülök a tananyagnak s majd könyvel a kezembe esek ágyba. Na jó nem, persze leteszem előtte. :) És körülbelül ilyen volt az én napom.

13. Mi az a hely, ahová elköltöznél, vagy meglátogatnál?
Mesy: Sok-sok ilyen hely van. A jelenlegi terv az angliai költözés, de szóba került, hogy a későbbiekben pár évre Japánba költözünk, de mindenképpen szeretnék legalább elutazni oda. Régi vágyam még India és Tibet, Egyiptom, Írország és Görögország.

Detti: Én is nagyon sok helyre szeretnék elutazni, de a szívem vágya a Bali-szigetek. Oda ki is költöznék, ha nem lenne semmi gondom az életben. :)

14. Mi a legkorábbi emléked?
Mesy: Nem is tudom, talán oviból való. Emlékszem, nagyon vagány magas szárú világítós, Tini Nindzsa Teknőcös cipőm volt, apa hozta Németországból. Jártam balettra és mindig elmentünk a Hófehérkés üzlet mellé dobozos almalevet venni. És egyszer, amikor télen mentünk, akkor belepottyantam egy latyakos pocsolyába és csupa kosz lett a piros kabátom. Ilyen kis apróságokra emlékszem.
Detti: Nem igazán tudom eldönteni. Amire nagyon emlékszem az ovi, bölcsi nem is igazán tudom, de kicsi voltam és Mesi jött értem én pedig nem akartam haza menni, a játszótéren akartam maradni, és Mesi ilyenkor mindig azt mondta, hogy otthon vár a nasi siessek és én persze utána már rohantam. :D

15. A kedvenc Tumblr-jeid.
Mesy: Nem nagyon van. Próbálkoztam vele, de nem jött be.
Detti: Én nem használtok ilyeneket..

16. Mit gondolsz a mainstream zenéről?
Mesy: Nem az én világom. Pontosabban fogalmazva lövésem sincs a most divatos zenékről, ez inkább Detti asztala. Az én zene ízlésembe tartozó zenekarok és énekesek pedig nem tartoznak a mainstream-be. Habár elég ismertek, mégis ha megkérdeznék 10 random fiatalt, hogy ismerik e őket, jobb esetben talán egy mondana igent, de az sem biztos. Elég csak a fenti listára pillantani.
Soha nem voltam nagy divatkövető, ez a zenére is igaz.

Detti: Nem vagyok ebből a szempontból valami trend követő. Meghallgatom azokat a zenéket amik trendik, hiszen a rádióba is ilyenek mennek, de nem feltétlenül azok a kedvenceim. Van ami tetszik, van ami nem, elvagyok velük.

link
17. A legjobb és a legrosszabb mozzanat ebben az évben.
Mesy: A legjobb az volt, amikor apa szólt, hogy haza tud jönni karácsonyra. Legrosszabb több is volt, talán a sorozatos sikertelenséget írnám albérletkeresés közben. Hihetetlen, ami Pesten folyik.
Detti: A legjobb, amikor elmentem a nyári gyakorlatra és így egy elég jó cégnél ismerhettem meg a szakmámat. És persze, hogy apa, haza tud jönni karácsonykor. Legrosszabbnak én is az albérletet mondanám de nekem a keresés helyett inkább jelen volt a folyamatosan ide oda költözés, már azt se tudom éppen hol lakok és közbe meg olyan messze vagyok a családi háztól.

18. Miben hiszel?
Mesy: Abban, hogy én alakítom a sorsomat és elvégzem a feladatomat. Hiszek a lélekvándorlásban ésa nirvánában, hiszek önmagamban. Ha más nem is, de én legalább tudjam, hogy minden tettnek értelme van és következménye is.
Dett: Magamban. Ugye ezt már tisztáztuk, hogy nem vagyok hívő. Ennél fogva nem tudok abba hinni, hogy ott fent egy valaki megmondhatná nekem, hogy hogyan is kellene élnem, stb, stb.
Inkább mondanám azt, hogy abban hiszek, hogy minden embernek van valamilyen célja, amiért megszületett. Ezt a célt magának, magában kell megtalálnia és akkor élt csodálatos és boldog életet, ha ezt halála előtt meg is talált. Ha nem, akkor kaphat még egy esélyt (újjászületés vagy mifene) és megpróbálhatja újra megkeresni az élete értelmét. Vagy valami ilyesmi... Ehhez a felfogáshoz érzem magam a legközelebb, hogy ez hit, nézet, vagy egyik sem azt döntsétek el ti.

19. Emlékezz vissza, amikor tiszteletlen voltál a szüleiddel, és írj erről.
Mesy: Kamaszkoromban visszabeszéltem és a szobafogság ellenére elmentem otthonról. Nagyjából ennyi.
Detti: Sokszor vissza beszéltem a nagy kamasz korban, amikor nem tetszett valami. Nálam ebben kimerült szerintem a tiszteletlenség. Másra nagyon nem emlékszem, nem voltak hatalmas törések, nem vagyok én rossz ember.

20. Mit gondolsz, mennyire fontos az oktatás?
Mesy: A tehetségközpontú oktatás fontos lenne, de nincsen. Mindenkit egy kaptafára akarnak nevelni, figyelmen kívül hagyva az egyéni képességeket. Én sose szerettem a matekot, ezért nem is volt sikerélményem vele, ami persze rossz hatással volt a tanulási kedvemre más tantárgyaknál is. A nyelvoktatás pedig egy külön szégyenfolt. Szörnyű ez a nyelvtanközpontú rendszer, amivel még csak egy sört sem lehet kikérni a kocsmában, mert egyszerűen nem tanít meg beszélni. Ezért nem fognak az én gyerekeim magyar iskolába járni.

link
Detti: Szerintem nagyon fontos az oktatás, én például nagyon díjazom, hogy már oviban meglehet ismerkedni az idegen nyelvvel, nekem is hasznos lett volna. Lehet akkor nem lenne ilyen nehéz.
Ennek ellenére szerintem az egész rendszer nem ér semmit úgy ahogy most van, de ezt nem most fogom kifejteni.
Azt az egyet viszont igazán átvehetnénk az amerikaiaktól (azt hiszem tőlük..xd), hogy már a gimibe is meglehessen választani a tantárgyakat, fel lehessen venni, mint a főiskolán. Szerintem ez azért lenne hasznos, mert már akkor kialakulhatna a gyerek szemléletmódja és nem kellene matekot tanulnia magasabb szinteken annak, aki pl humán beállítottságú. Persze egy alap tudása legyen, de azért egy két téma hát mit ne mondjak nem való minden középiskolásnak.. Így egyébként is sokkal hamarabb rájönnénk, hogy mi érdekel minket igazán és talán, de csak talán egy kicsivel több diáknak lenne esélye jelentkezni. (ne a matek kettesen múljon már..)

Mesy és Detti

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönjük a hozzászólásodat! Mindenképpen válaszolni fogunk rá!