AJÁNLÓ° Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai

„…az életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam – három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint” – így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és királyfit.

A nyári olvasmányterveim között szerepelt ez a klasszikus. Vérbeli gyerekeknek szóló könyv, amit ugyan gyerekként nem olvastam, de felnőttként igazi felüdülést jelentett számomra.

Rengeteg kedvenc jelenetem volt, ahol hangosan felnevettem, a fentebb kiragadott beszélgetés is ilyen, vagy például az orvosságtól megőrülő macska, esetleg a szemölcs eltávolításának bonyolult varázslatai. Tele van humorral, jó kedéllyel és egyszerűséggel.

De ezek mellett a főszereplő Tom és barátja Huck Finn alkalomadtán felbukkanó koraérett gondolkodásmódja ad egy erős keretet az egész történetnek. Mark Twain mesteri könnyedséggel vetette papírra történetét, ami talán még igaz is lehetne, kis túlzással persze,

Nem tudom nem összevetni egy másik kedvenc gyerekkönyvemmel, Az öröklét tolvajával. A megcélzott korosztály ugyanaz és a főszereplő fiú is tizenéves, viszont a témája sokkal komolyabb és mélyebb, sőt, néhol még ijesztő is a történet. De a Tom Sawyer kalandjaihoz hasonlóan igazi tanulsággal szolgál a végén.

Ez lesz az a könyv (többek között), amit biztos bele fogok nyomni a gyermekem kezébe, hogy olvassa el, de ugyanígy ajánlóm minden gyermeklelkű vagy szórakozni vágyó felnőttnek is. 

Mesy