Another me - Feleség vagyok

Halihó lányok!


Sokszor átírtam már fejben ezt a posztot, aztán végül arra jutottam, hogy nem bonyolítom, csak leírom azt, amit gondolok. A zene pedig aláfestésnek tökéletes.

Szerintetek milyen egy igazán jó feleség?
Gyerekkoromban mindig úgy gondoltam, hogy a feleségek mindig csinosak, szépen vannak sminkelve, jól főznek és mindig boldogok. Mint az amerikai sorozatokban és filmekben. De ez csak a sokat emlegetett "amerikai álom". Hisz, miért akarnék én egy amerikai álmot, amikor van nekem saját?

Az esküvő előtt úgy hittem, hogy majd ha aláírjuk a papírt és az ujjamon lesz a gyűrű, akkor onnantól kezdve valahogy sugározni fog rólam, hogy feleség vagyok. Naiv voltam. Igazából a kutya se veszi észre, sőt nem is érdekli őket. Amikor együtt megyünk vásárolni, vagy valami hivatalos ügyet intézni, Norbit magázzák engem viszont csípőből letegeznek. Mint egy gyereket. Nem sértődök meg rajta, de azért nem is esik jól. 


Néha, amikor elszánom magam, akkor felöltözöm csinosan, kisminkelem magam és az elvárásoknak megfelelően komolyan viselkedek, mint felnőtt, felelősségteljes feleség. Hiszen ez az elvárás, nem? Ha már házas vagy, viselkedj is úgy. De ki mondja meg, hogy milyen a tökéletes viselkedés? Legyek csendes, visszafogott, engedelmes? 

De aztán mindig rájövök, hogy teljesen felesleges, ez nem én vagyok. Ha nincs kedvem, akkor nem sminkelek, a magassarkú helyett pedig bakancsot húzok. Ha nincs kedvem főzni, akkor senki nem haragszik meg érte, hiszen előfordul az ilyesmi. Néha lusta vagyok és másnapra hagyom a mosogatást. De ki nem?

Igen, néha presztízsből komolynak kell lenni és kötelességtudónak. A társadalmilag elvárt jó feleségnek. 
De rájöttem, hogy csak egy dolog számít: az, hogy a férjem boldog legyen. Ha szeret lustálkodni, akkor hagyom hétvégén tovább aludni, a kedvencét főzöm és hagyom, hogy a hobbijával foglalkozzon. Meghallgatom a munkával kapcsolatos gondjait és ha kell, akkor csöndben maradok. Hiszen így vagyok számára a legjobb feleség. Mások bántó gondolataival pedig nem foglalkozom.


puszi, Mesy

Megosztás:

1 megjegyzés

  1. Szerintem akkor leszel a legboldogabb, ha magadat adod, ne foglalkozz a szerepekkel! Csak légy önmagad! 20 éves koromban mentem férjhez és idén leszünk 19 évesek, nekem ez a recept bevált. Fütyülök a konvenciókra! :)

    VálaszTörlés

Köszönjük a hozzászólásodat! Mindenképpen válaszolni fogunk rá!