ÉLET° Esküvői malmozgatás
Halihó lányok!
Minden lány arról a napról álmodik, amikor fehér ruhában az oltár elé vonul és örök hűséget esküsznek a szeretett férfival a nagyközönség előtt. Minden csodálatos, az ételek finomak, a torta elképesztő. Minden tökéletes. De sajnos az életben nem így van.
Most én is elérkeztem arra a pontra az életemben, amikor döntenem kell, hogy mit is kezdjek az esküvővel, mekkora legyen, hány embert hívjunk, milyen ruhát szeretnék stb.
Most nem arról akarok írni, hogy milyen csodás lesz minden, hanem az eszmefuttatásokat szeretném rendszerezni egy kicsit, mert már rendesen összekeveredtek a fejemben.
É úgy gondolom, hogy az esküvő két emberről szól. Hülyeségnek tartom, ha azt mondják, hogy csak a menyasszonyról szól. De ha csak egy ember számít igazán, akkor a pasi miért van ott? Mi együtt döntünk, együtt tervezünk, de az apróságok megmaradnak nekem.
Mindkettőnkben közös vonás, hogy nem szeretjük a nagy felhajtást. A sok ember frusztráló, sok különböző elvárás, és csak nyűg. Mert miért is kellene nekem meghívni a szomszéd néni unokáját? Hisz nem is ismerem. Vagy azt a rokont, akivel nem tartjuk a kapcsolatot? Nem az számít, hogy hányan vesznek részt az esküvőn, hanem az, hogy azok legyenek ott, akik valóban szeretnek és ismernek minket.
Nem szoktak beszélni róla, kissé már tabu kategória, de fontos: a pénz. Egy esküvő nem olcsó. Ez az egyik legfontosabb szempont, ami a méretet illeti. Ha relatív nagy, 50 fő fölötti esküvőt szeretnénk, és mi magunk akarjuk állni, akkor az soha nem lesz megtartva. Hiszen mindig van valami, amire kell a pénz, nehéz gyűjtögetni.
Nagyon húz a szívünk az aprócska, szűk családi körben megrendezett esemény felé, ami költséghatékony, de fennáll az eshetősége annak, hogy a távolabbi rokonok vagy ismerősök megsértődnek.
Most úgy állunk, hogy 90%-os valószínűséggel kicsi esküvőnk lesz és majd 1-2 év múlva tartunk egy templomi esküvővel egybekötött lagzit. Bár még ez is változhat.
A másik téma, ami mostanság motoszkál a fejemben, hogy nem hagyományosan rövid ruhám lesz, ráadásul színes cipőt szeretnék hozzá párosítani. Valami egyszerű, de szép ruhát szeretnék. Imádom csodálni a földig érő csipkecsodákat, szép esésű selyemruhákat, de egy egyszerű esküvőhöz nem illik.
Egy dologban viszont hajthatatlan vagyok, mégpedig abban, hogy a tortát én fogom sütni. Nem szeretem a cukrászdákban kapható tortákat, mert műízűek, és túl vannak árazva. A házi mindig finomabb.
A képek Pinterestről származnak.
Ti milyen esküvőt szeretnétek? Ha már volt, tudtok javasolni valamit?
puszi, Mesy
7 megjegyzés
:) de édes poszt volt, nekem idén lesz nagykorú a házasságom, már arra sem emlékszem mi hogy volt, én mindent a mamákra hagytam csak az lebegett a szemem előtt hogy minden vendéget alaposan megtáncoltathassak, volt nagy mulatozás :))))
VálaszTörlésGratulálok a szép házasságodhoz :) Engem most pont nem vonz a nagy mulatozás, de az olyanoknak mindig megvan a sajátos hangulata.Talán majd olyan is lesz :)
TörlésHozzám is közelebb állnak a kis esküvők, valahogy sokkal családiasabbak, meg ahogy irtad, egy nagy esküvő nem kevés pénz. A ruha viszont lelki szemeim előtt megvan, hosszú (mármint nem uszályos, vagy ilyesmi, csak földig érő), diszités nélküli fehér selyem :) Nekem nagyon régóta ezek tetszenek, nem vagyok oda a csipkékért, vagy a sok diszitésért :)
VálaszTörlésÓ, én imádom a csipkét, annyira finom és nőies. De én is nézegettem selyemruhákat, azok is olyan gyönyörűek! *.*
TörlésMi sem szeretnénk nagy felhajtást. Meg igazság szerint nekünk nem tetszik a tipikus magyar lagzi a mulatós zenével. Ezért nálunk már az is felmerült, hogy tengerparti esküvőt tartunk vendégek nélkül, bár abból megint csak a felháborodás lenne, de mindketten úgy gondoljuk, hogy ez a MI napunk, csak az számít, hogy MI jól érezzük magunkat. Semmi értelmét nem látjuk annak, hogy meghívjunk egy csomó embert, és az ők igényeire szabjuk a mi esküvőnket, ha olyan lesz, amilyet mi szeretnénk, akkor meg azt halljuk vissza, hogy nem volt jó, mert milyen már, hogy nincs mulatós zene... Nem egyszerű kérdés, az biztos. :D Kívánom, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy TI szeretnétek, és legyen nagyon szép a nagy napotok! :)
VálaszTörlésAnnyira egyet értek veled a tipikus magyar lagzival kapcsolatban! Hiába teszel meg mindent, hogy a vendégeknek jó legyen, az lesz a vége, hogy ti nem fogjátok élvezni, csak idegesítő lesz minden. A másik, amit utálok, hogy mindig találnak valamit, ami nem tetszik nekik: "a szomszéd gyerekénél így volt" vagy "jobb lett volna, ha...". Minimum elvárható annyi, hogy élvezzék a napot a házsártoskodás helyett, ha már megetetjük és itatjuk őket.
TörlésKöszönjük szépen, remélem minden jól fog alakulni :)
A fanyalgókkal nem érdemes foglalkozni, van az a tipusú ember, akinek egyszerűen nem tudsz jót tenni, mindenben megtalálja a hibát. Az a lényeg hogy ti jól érezzétek magatokat :) Én imádok mulatni - mondjuk nem a szintetizátoros mulatós zenére :))))) - hanem ha igazi zenekar van. Apósom zenekarban játszott, az ő barátai zenéltek nekünk felváltva többféle stílusban. Az egyszerűbb házasságkötések sokkal bensőségesebb hangulatúak valóban, de én mindössze 20 éves voltam amikor férjhez mentem és csak a buli érdekelt az egészből :D
TörlésKöszönjük a hozzászólásodat! Mindenképpen válaszolni fogunk rá!