AJÁNLÓ° Filmélmények a közelmúltból

Halihó lányok!


Nahát, nahát, régen volt már ajánló, ennek az az oka, hogy főleg a betervezett anime-listámat fogyasztgattam. Mondjuk azt vettem észre, hogy hiába nézek meg egy-két sorozatot, mindig legalább öttel bővül a listám. De legalább egy darabig még elég lesz.
De azért hoztam néhány filmet, mindenféle stílusból. 

Deadspace: Downfall
amerikai animációs film, 74 perc, 2008

Rendező: Chuck Patton
Forgatókönyvíró: Justin Gray, Jimmy Palmiotti
Zeneszerző: Seth Podowitz

A sztori: Mikor az USG Ishimura legénysége valahol az világűr mélyén, egy elhagyatott bolygón ősi kegytárgyra bukkan, még nem sejtik, hogy utazásuk pokoli fordulatot vett. Mivel a megtalált ereklye talán bizonyítékkal szolgálhat isten létezésére, magukkal viszik az űrhajó fedélzetére. A legénység egy része áhítattal néz rá, mások megvetően, de mindnyájuk sorsa megpecsételődött: az elátkozott tárgy egy régóta szunnyadó idegen fajt enged szabadjára és a hajón elszabadul a pokol. Azonnal megkezdődik a mészárlás, és az emberiségnek megállíthatatlan, soha nem látott vérengzéssel kell szembenéznie.


Deadspace: Aftermath
amerikai animációs horror, 75 perc, 2011

Rendező: Mike Disa
Forgatókönyvíró: Brandon Auman
Zeneszerző: Christopher Tin

A sztori: A Dead Space: Aftermath cselekménye tulajdonképpen az első rész végkifejlete után veszi fel a fonalat, a történések helyszíne pedig az az USG O`Bannon, melynek legénysége az USG Ishimurán történtek kiderítését kapta feladatul, így közvetlenül nem is, közvetve azonban elég sok utalással találkozunk majd, ami Isaac Clarke-ra, túlélésének körülményeire és az első rész történetének magjára koncentrál.

Azért vettem egybe ezt a kettőt, mert lényegében össze tartoznak. A Downfallt már többször láttam, nagyon imádom ahhoz képest, hogy zombis-szörnyes. A rajzolása igazán megkapó, látszik rajta, hogy amerikai, de egy-két ázsiai vonása is van. A történet pedig kifogástalan. Mármint annak, aki szereti az ilyesmit. A zene tökéletes, nagyon passzol a történethez.
Na, a második résszel már vannak gondjaim. Valami pocsék a számítógépes grafika, amit használtak. Lehet, hogy 2011-ben ez még jónak számított, viszont szörnyű volt nézni a "jelen" részeit. Viszont igazán érdekes megoldás volt az, hogy minden karakter emlékei más rajzolási stílussal jelent meg előttünk. Az Aftermath zeneszerzője Christopher Tin, akinek nagyon szeretem a munkásságát, érdemes megismerkedni vele.

Szépség és a szörny (La belle et la bete)
francia-német romantikus kalandfilm, 112 perc, 2014

Rendező: Christophe Gans
Forgatókönyvíró: Christophe Gans
Szereplők: Vincent Cassel, Léa Seydoux, Eduardo Noriega,   Audrey Lamy

A sztori: A tizenkilencedik század elején a csődbe jutott kereskedő vidékre kénytelen költözni hat gyermekével. Egy nap, az erdőben hazafelé tartva titokzatos kertbe téved, ahol letép egy rózsát a legkedvesebb gyermeke, a kis Belle szármára. Ezzel azonban magára haragítja a kert urát, aki az életét követeli cserébe. Mindezt hallva Belle megszökik otthonról, és magát kínálja az apjáért cserébe. A Szörnyeteg azonban nem öli meg, sőt idővel összebarátkoznak. Belle rájön, hogy a zord külső egy elátkozott herceget takar.

Az első gondolatom az volt, amikor megnéztem, hogy ez nem tündérmese. Pedig felvonultat számos fantasztikus, mesebeli elemet, de ahhoz túl..., nem is tudom, más. A Szörnyeteg megjelenítése nagyon profi és a nem megszokott háttértörténet is adott egy kis pluszt hozzá. 
A második gondolatom pedig az volt, hogy nem Vincent Casselt képzeltem volna a herceg /Szörnyeteg szerepébe első blikkre. Talán pont emiatt nem lett tündérmese. De, ez nem is baj. 
Mindig is különleges kapcsolatom volt a francia filmekkel. Vagy csípőből utálom, vagy imádom őket. Kevés olyan van, amihez nem fűz valami érzelem. Ez a darab nagyon tetszett. Biztosan meg fogom nézni még néhányszor. 

A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey)
amerikai romantikus dráma, 125 perc, 2015

Rendező: Sam Taylor-Johnson
Író: E.L. James
Forgatókönyvíró: Kelly Marcel, Patrick Marber, Mark Bomback
Szereplők: Dakota Johnson, Jamie Dornan, Luke Grimes, Jennifer Ehle 

A sztori:  A szürke ötven árnyalata a világszerte hatalmas karriert befutott bestseller várva várt filmváltozata. 

Hmmm.... Legszívesebben csak ennyit írnék róla. Őszintén, én olvastam a könyveket. Azokat is sokan kritizálják. A filmet is sokan kritizálják. 
Szerintem egy átlagos filmet kaptunk. Ennyi. Kimaradtak belőle fontos jelenetek(szerintem), így egy átlagos szerelmi történetet kaptunk egy kis extrával körítve. 

Rendíthetetlen (Unbroken)
amerikai életrajzi dráma, 137 perc, 2014 

Rendező: Angelina Jolie
Í: Laura Hillenbrand
Forgatókönyvíró: Joel Coen, Ethan Coen, Richard LaGravenese,     William Nicholson
Szereplők: Jack O'Connell, Domhnall Gleeson, Miyavi, Garrett   Hedlund, Finn Wittrock

A sztori: Az Oscar-díjas Angelina Jolie a rendezője és a producere ennek a nagyszabású drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Louie két társával együtt túléli egy repülőgép lezuhanását a második világháborúban, és 47 napig hánykolódnak egy tutajon, majd elfogja őket a japán hadsereg, és fogolytáborba kerülnek.

Őszinte leszek, a film azért keltette fel a figyelmemet, mert a trailerében megláttam Miyavit. Viszont egyáltalán nem csalódtam, mert egy nagyon komoly és mély mondanivalójú filmet láttam. Sok kommentárt olvastam a filmről, a rendezésről. Most eltekintenék az Angelina Jolie hozzáértését megkérdőjelező dolgoktól, mert nem az én tisztem ezt megítélni. Viszont nagyon sokan hangoztatták a japán kegyetlenséget és ennek ellenpéldájaként az amerikai hősgyártást. Valóban, a hősgyártáshoz nagyon értenek, de ebben a filmben nem is ez volt a lényeg. Egy élő személy igaz története, ami mai szemmel már túl kalandosnak tűnik.
Kövezzetek meg érte, de háborús időkben mennyire számít kegyetlennek az ellenség fogolytáborba vetése, dolgoztatása, megkínzása? A másik oldal is ugyanezt teszi, sőt, még rosszabb dolgokat is, csak esetleg jobban sikerül eltusolni. gy háborúban mindenki túl akar élni, ki így, ki úgy.
Engem személyesen is érint ez a téma, mert nagyapám részt vett az indokínai háborúban, harcolt Dien Bien Phu-nál és őt is egy fogolytáborba vitték. 
Szóval, lényeg a lényeg, ez a film nem való mindenkinek, de közben mindenkinek meg kellene néznie egyszer. 

Strange magic
amerikai animációs film, 99 perc, 2015 

Rendező: Gary Rydstrom
Forgatókönyvíró: Gary Rydstrom, George Lucas, Irene Mecchi

A sztori: A Szentivánéji álom ihlette animációs film a Lucasfilmtől. Koboldok, elfek, tündérek és manók harca egy nem mindennapi, erős bájitalért. 

Nahát, nem nagyon találtam rendes leírást róla, egyébként én is tök véletlenül bukkantam rá. Angolul néztem és imádtam minden percét. Rengeteg ismerős dal csendül fel benne az utóbbi néhány év(tized?)ből. 
Egy gyönyörű történet az igaz szerelemről, amit mindenki megérdemel, bárhogy is nézzen ki és bárki is legyen az és nem kell hozzá bájital sem.
A grafika csodás, igazán imádni valóak a karakterek.


Ti mit néztetek mostanában?

Mesy

Megosztás:

2 megjegyzés

  1. A szépség és a szörnyeteg-et felvettem a listára, legutoljára az emlékek őrét néztem. Klassz volt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nemrég láttam a trailerét az Emlékek őrének, nekem is felkeltette az érdeklődésemet :)

      Törlés

Köszönjük a hozzászólásodat! Mindenképpen válaszolni fogunk rá!