°AJÁNLÓ - Benina: A boszorkány fénye (Bíborhajú 1.)

A februári könyvkihívás utolsó könyvét hoztam el nektek, remélem tetszeni fog az élménybeszámolóm és várjátok már (mint én) a következő hónapot.

Már régóta megvan ez a könyv, emlékszem Mesytől kaptam ajándékba. Rögtön bele is kezdtem, de azzal a lendülettel abba is hagytam. Most hogy végig olvastam rá is jöttem mi volt akkor az oka. 

A történetet egyébként egy magyar írónő írta és ez volt az első könyve a piacon. Ahhoz képest nem lett rossz a történet, de nem fogom végig olvasni a sorozatot. 

A történet:

Claire White nem mindennapi tinédzser. Claire White boszorka, méghozzá az Utolsók egyike, azaz tiszta vérű, akikből már alig néhány él a világon, hiszen e varázslattal bíró teremtésekkel a boszorkányüldözők parancsára kegyetlen lények, a zsoldosok sorra végeznek. A tizennyolc éves Claire, akinek a szülei kiskorában meghaltak, nehezen fogadja el másságát. Egyszerű, átlagos fiatal lány szeretne lenni. Gideont, öreg mentorát és jó barátját menekülés közben a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb zsoldos, és a lány élete ezzel örökre megváltozik. A mély gyászt, a magányt és a depressziót egy baljóslatú, titokzatos srác felbukkanása töri meg. De miért fontos a félig démon, félig boszorkány Kellan Blacknek, hogy Claire-t ráébressze, mekkora varázserővel bír? És miért akarja megvédeni őt akár az élete árán is? Hogyan kénytelen szembesülni Claire a barátság mélységeivel, a szerelemmel, az árulással, a gyűlölet intenzitásával, az önmagába vetett hittel és saját erejével? A fenyegetettség folyamatosan ott lebeg a lány feje felett, mint valami ködös árny. Csak egyvalaki tudja, hogy a legnagyobb veszély egyre közeledik, és a tűz ereje mindent lángra lobbanthat.

Mit is mondjak erről a könyvről... A történet alapján ígéretesnek tűnt, de bennem mégsem hagyott akkora nyomot, mint amit vártam tőle. Szörnyen hosszúra sikeredett a felvezető szakasz, úgy éreztem sose lesz már vége és nem is fog "egymásra találni" Claire és Kellan. A karakterek kidolgozása sem volta legjobb amit valaha olvastam, nem tudtam megszeretni egy szereplőt se annyira, hogy az motiváljon a további olvasásba. A könyvnek a témája, maga az, hogy na akkor most egy boszorkányos történetet fogok elolvasni és nem még egy vámpírost, az tetszett, de mégsem tudtam felvenni vele a fonalat.
Szépen lezárta a történetet, nem feltétlenül érzem, hogy kellene hozzá a folytatás az csak egy ráadás annak, aki szerette.

Három könyvből megint lett egy negatív élménybeszámolóm is, de úgy gondolom ilyen is kell. Nem bántam meg hogy elolvastam, mert már nagyon fúrt az oldalamat ez a polcon porosodó kis köny.

Puszi Detti :)